Magamról

Blogarchívum

2010. augusztus 10., kedd

mondd érzed-e hogy tévedésem mily végtelen
szivedbe raktam el egészen
az életem

mikor szerettelek nagyon
azt hittem hogy ami van itt lent
a földet az eget a mindent
beléje zárhatom

most látom ezt a nagy hibát
szenvedsz te és én felnyögök
nem fér el egy egész világ
a homlokod mögött

szived meleg szelíd belátom
s jó igzán
de kívüle más is van a világon
s nem pótolhatja sem barátom
sem az anyám

PAUL GÉRALDY. MEA CULPA. ( TE MEG ÉN. )

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése