Magamról

Blogarchívum

2010. augusztus 10., kedd

szerelem.

nem hittem el hogy létezik
akit így lehet és így szeret
de bármikor ha kérdezik
most már így felel a szerkezet

ami érted úgy dobban
mint egy erőmű ha robban
a szivárványon túl is
te vagy az álmomban

a mámor és az élvezet
amit nem nagyít a képzelet
egy a szív a gondolat
tiszta minden mozdulat

igazi boldogság
igazi szabadság
nekem a magány volt béklyó
de veled érzem élni jó

mert nincs olyan erő
ami tőlünk elveheti már
a hitet mit csak mi értünk
de a végtelenen át

nincs olyan erő
ami tőlünk elveheti már
a hitet mit csak mi értünk
de a végtelenen át

nincs olyan erő
ami tőlünk elveheti már
a csodát amit mi érzünk
egymás iránt

nincs olyan erő
ami tőlünk elveheti már
a csodát amit mi érzünk
egymás iránt

a csodát amit mi érzünk
a hitet mit csak mi értünk
a csodát amit mi érzünk
egymás iránt

DEPRESSZIÓ. EGYMÁS IRÁNT.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése