Magamról

Blogarchívum

2010. szeptember 7., kedd

igen.

lassan vége lesz és te itt maradsz velem
a világ végén a folyóparton állunk
ha bámészkodni jöttél hozzánk most megmondom
nincs esélyed nálunk mi újra kezdjük igen együtt
és elintézünk mindent a villanykörte holdat
és felém szól egy hang érj hozzám
én bolond voltam mindig mégis megtaláltam
elintéztem mindent
és rohanj és táncolj és ugrálj és üvölts
vagy csinálj bármit csak lássam rajtad hogy élsz
és ha el is rontunk mindent
mi újra kezdjük és megint együtt
minden amit hittem az szerteszéjjel szállt
és itt vagy fenn a villanykörte holdon látlak
és felém szól a hangod és azt monda érj hozzám
és ne bánts engem mindig én sosem bántanálak
örülj megtaláltak és mindent ami fájt
én a kukám mellé tettem
ma semmi nem a régi ma tényleg más lesz minden
és a folyóparton állunk a világ végén ketten
ott senki se jár ha bámészkodni jöttél
tedd meg most és tûnj el
te együtt jársz a sorssal neked semmi se fáj

HIPERKARMA. HIPERKARMA.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése